Ingatlanvásárláskor nemcsak a vételárat kell figyelembe venned, hanem az ahhoz kapcsolódó egyéb költségeket is, ilyen például a vagyonszerzési illeték. Az örökösödési illeték is meghatározó jelentőségű, ezért fontos, hogy tisztában legyél ezek értékével. Míg a vagyonszerzési illeték az ingatlanvásárlás során minden esetben felmerül, az egyenes ági rokonok esetében az örökösödési díj teljesen elkerülhető.

Érdemes időben tájékozódnod a mentesítési lehetőségekről és szükség esetén pénzügyi szakértőt bevonnod a megfelelő döntéshez. A BiztosDöntés.hu oldal munkatársai örömmel állnak a rendelkezésedre ebben. Az ingatlanvásárlás költségei azonban nemcsak ezekből az illetékekből állnak össze, hanem egyéb kiadásokat is tartalmaznak.

Vagyonszerzési illeték: a legnagyobb ingatlanvásárláshoz kapcsolódó költség

Az ingatlanvásárlás során a legnagyobb tétel általában a vagyonszerzési illeték, ami az ingatlan értékének egy meghatározott százaléka. Magyarországon ennek mértéke 4% és azt minden ingatlanszerzés esetén ki kell fizetni, kivéve néhány kivételes esetet. Ez lehet például egyenesági rokonok és a házastársnak hagyott örökség, de a Falusi CSOK és CSOK Plusz segítségével vásárolt ingatlan esetében is érvényes a mentesség.

Hogyan számítják ki a vagyonszerzési illetéket?

A vagyonszerzési illeték az ingatlan vételárából kerül kiszámításra. Például, ha egy 30 millió forintos ingatlant vásárolsz, a fizetendő illeték összege a következőképpen alakul:

Vételár: 30 millió Ft, aminek a 4% -os illetéke 1 200 000 Ft.

Ez azt jelenti, hogy a vételár mellett további 1,2 millió forintot kell befizetned vagyonszerzési illetékként az államkasszába.

Mentesülési lehetőségek a vagyonszerzési illeték alól

Vannak olyan esetek, amikor teljes vagy részleges mentesség kérhető a vagyonszerzési illeték alól. Ezek közé tartoznak a következő helyzetek:

Első lakás vásárlása 35 év alatt: ha 35 év alatti vagy és ez az első lakásvásárlásod, akkor mentességet kaphatsz az illetékfizetés egy része alól (4-helyett csak 2 %-ot kell kifizetned), feltéve, hogy az ingatlan értéke nem haladja meg a 15 millió Forintot. Ebben az esetben a vagyonszerzési illeték csak a 15 millió Forint fölötti rész után fizetendő.

Lakáscsere: ha az újonnan vásárolt ingatlan helyett eladsz egy ingatlant, akkor a két ingatlan vételárának különbözete alapján kell fizetni az illetéket. Ez szabályszerűbb lehet, mint a teljes vételár után fizetni a 4%-ot.

CSOK igénylésekor: ha családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) veszel igénybe, az ingatlanszerzéshez kapcsolódó vagyonszerzési illeték alól mentesülsz, ami jelentős megtakarítást jelenthet.

Örökösödési illeték: mire számíthatsz ingatlan öröklése esetén?

Amikor öröklés útján szerzel ingatlant, akkor örökösödési illetéket kell fizetned. Az illeték mértéke a rokoni kapcsolattól függően változik.

Mentesülési szabályok

Jó hír, hogy az örökösödési illeték nem mindig terheli az új tulajdonost. Az egyik legfontosabb mentességi szabály, hogy az egyenesági rokonoknak (szülők, gyermekek, unokák) az illeték teljesen eltörlésre került. Ez azt jelenti, hogyha szülőtől vagy gyermektől örökölsz ingatlant, akkor nem kell fizetned.

Mikor kell illetéket fizetned?

Az örökösödési illeték abban az esetben merül fel, ha nem egyenesági rokonok között történik. Például, ha az unokatestvéredtől, nagybátyádtól vagy más távolabbi rokontól örökölsz ingatlant, akkor illetéket kell fizetni. Az illeték mértéke 9%, amit az ingatlan becsült értéke alapján számítanak ki. Ennek részleteit a 1990. évi XCIII. törvény szabályozza.

Fontos tudnod, hogy az örökösödési illetéket a vagyontárgyak eladásából származó bevétel segítségével is rendezheted.

Vannak olyan esetek, amikor az illetékfizetés mérsékelhető, például ha a vagyontárgy különleges státuszt élvez, például műemlékvédelem alatt áll. Ilyen esetekben egyedi elbírálás alapján lehet kedvezményeket igénybe venni.

Az ingatlanvásárlás további költségei

Bár az említett vagyonszerzési és örökösödési illeték számítanak a legnagyobb költségeknek, azért itt még nincs közel sem vége a fizetések sorának.

Számolnod kell a következő kiadásokkal is:

Ügyvédi díj: az ingatlan adásvételi szerződését ügyvédnek kell elkészíteni, ami általában a vételár 0,5 %-a. Ez viszont függ a pontos értéktől, mert a nagyobb költségű ingatlanoknál annak 3 %-ra is rúghat.

Földhivatali eljárási díj: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésért fizetendő díj, ami 2024. július 29-től 20.000 Ft, amit az ügyvédnek kell fizetni, az ő alapdíján felül.

Hitelhez kapcsolódó költségek: amikor hitelből vásárolsz lakást, akkor egyértelműen a kamatok a legnagyobb összegek. Ezek mellett, további kisebb összegekkel is muszáj kalkulálnod, mint például az értékbecslési, folyóírási, adminisztrációs, műszaki, igazolási díjak.

Közjegyzői költségek: lakásvásárlás esetén biztosan kell számolnod a közjegyzői díjjal, mert az adásvétel esetében a magyar törvények megkövetelik a szerződés meglétét.

Ingatlanközvetítő díja: amikor nem közvetlen módon, hanem közvetítőn keresztül történik a vásárlás, akkor ez plusz 2-6 % -ot jelent, ami alapból benne van a vételárban.

Felújítási kiadások: gyakori, hogy a megvásárolt ingatlant még utólag alakítani kell, ezért megéri ezzel külön számolnod, már a vétel során, ami akár alkulap is lehet.

Mindezek alapján jól láthatod, hogy az ingatlanvásárlás elég sok költségből tevődik össze, ami komoly döntést jelent, ezért ne kapkodd el!